2007.03.15.

Utazások Máltán - 7 

A hetedik nap – kikötő-túra, Marsaskala, Mosta

az utolsó kirándulós nap – másnap ilyesmire már nem lesz idő. Hiányokat akarunk pótolni – elsőként a kikötői hajózást. Csodás napsütésben, remekül sikerül – a Vallettát körülvevő öblök (10 van belőlük) egy-egy kikötőt rejtenek, a legkülönbözőbb célokra – a hatalmas teherhajóktól a kis yachtokig, a hajóépítő műhelyektől a 300,000 tonnás hajókat is befogadni képes szárazdokkig. A kétórás hajókázás pedig arra is alkalmas, hogy lássuk, milyen is a város és az erődítmények a tenger felől nézve.


Ezután a Szt. Pál templom Cavaraggio-festményét akarjuk megnézni, de nem megy – napokra bezárták valamiért azt a részt, ahol van. Innen egy keleti halászfalu felé vesszük az irányt – Marsaskala következik. Kedves darab, de semmi különös – eltekintve attól, hogy sziesztaidőben is nyitva van egy csomó kiülős étterme, így tudunk enni valamit (nem is rossz).

Innen a többször is kimaradt Mostába utazunk át. Persze Vallettánál át kell szállni, ami hoz némi bonyodalmat, mert a sofőr valami másik buszra akar átküldeni. Végül az utasok szólnak, ne foglalkozzak vele, ez is elvisz Mostába.

Bemegyünk a Nagytemplomba – ami kissé szokatlan módon kör alakú, a fő és mellékoltárok a nagy kör oldalában vannak. Váratlan meglepetésként mise van – sőt, valami különleges történik, merthogy mindenki oldalra fordulva mormolja a szöveget, és a padsorok között – szintén háttal a főoltárnak – egy nagy keresztet tartó pap áll. Nem igazán értjük, de később elfordulnak egy cikkellyel, a keresztes is odébb vonul, követi őket. Végül aztán valahogy kihámozzuk a szövegből, hogy bizony itt most esti gyakorlatként a passio stációin mennek végig, és a mellékoltárok ezeket szimbolizálják. Úgy tűnik, ez így Húsvét előtt mindennapos esemény lehet.

Kijövünk, sétálgatunk még egy kicsit a főutcán, majd benézünk egy régebbinek tűnő negyed mellékutcáiba – de sehol nincs komoly élet, viszont sötét van és az idő megy. Így aztán némi kérdezősködés után kiderítjük, honnan mennek a buszok visszafelé, aztán Valletta és hazafelé. Vacsorázni már nincs kedvünk, sétálunk még a tengerparton, aztán a pub következik, elköszönünk az ismerősöktől, alvás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Powered By Blogger