2007.01.27 13:00 + (N5.0; H5.0; W5.0)
Téli túra a Happy Bike SE-vel: Farkasgödör - Dédesi vár - Mályinka - Farkasgödör
Mese: HBSE nomád hétvége, Farkasgödör-Dédesi vár-Mályinka-Farkasgödör - gyalogtúra 9 színben
Mese: HBSE nomád hétvége, Farkasgödör-Dédesi vár-Mályinka-Farkasgödör - gyalogtúra 9 színben
9 órára tűzzük ki az indulás időpontját. Érdekes módon a társulat 7 óra körül felkel - kissé hideg volt még a tetőtér a korábban fűtetlen házban. Azso és Szabi remekelnek a konyhában a tűzrakással és a tojásrántottákkal, mindenki pontosan az ízlésének megfelelő összetételű és állagú eleséget kap - mint egy jobb szállodában :). Aztán öltözködés, csoportkép és 9.02-kor a menet elindul.
Szürke az idő, pici hódara is esik, nagyon erős a szél minden nyitott helyen - keménynek tűnő nap elé nézünk. Az első 2.5 km egyetlen kaptató: 440 m-ről 710-ra kell felmászni. Szerencsére még pihent a társaság, 50 perc alatt fel is érünk, nem rossz idő.
Barátságos zöld hangulatú, könnyed szakasz következik, 4.5 km a sárga jelzésen, jó úton, szinte végig lefelé: szépen visszaereszkedünk 400 méterre. Az erdő váltakozva hatalmas bükk és fenyőfákból áll, néha balra bükk jobbra fenyő összeállításban, a fák erősen hajladoznak a szélben, és egy idő után arra is rájövünk, hogy a folyamatos kopácsolás az egymásnak ütődő facsúcsok kangja. A Dédesi vár dombja előtt még megállunk 10 percre: kis evés-ivás ad lelket a várható meredekhez.
Piros lesz a fejünk, mire felérünk :) 200 métert kell mászni kevesebb, mint másfél km-en, hogy feljussunk a várrom magaságába. De megéri - részben pazar kilátás nyílik a tetőről, részben - bónuszként - kisüt a nap, és a szél is csendesedik kicsit.. Fényképezés mindenfelé, csoportkép, aztán térkép és iránytű kerül elő a messzi falvak beazonosítására. A nézelődés után jöhet a "Dédesi vár" geoláda is (lásd: http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=261) - aminek rejtését egyesek kissé extrémnek minősítik. Tény, hogy a ládakereséshez a tériszony nem a legjobb belépő :). Ez a doboz is a meredek hegyoldalban van - de végül is kicsit oldalról elég könnyen elérhető. Hatan megyünk le érte, Chiiko ér oda először - a helyétől eltekintve nem egy bonyolult rejtés. Logolás, fényképezés, be a szokásos matrica, aztán mehetünk tovább.
Furcsa szakasz jön, legyen mondjuk sötétkék: a "kék L" jelzést választjuk lefelé, amiről a térkép jó előre közli, hogy nehezen járható. 510 méteren 160 m szintesés, benne 50, sőt 70(!)%-os szakaszokkal. A járható kissé euforisztikusnak bizonyul - járásról szó sem esik, gyakorlatilag oldalazva lecsúszni kell, pár méterenként keresztbedőlt fák kerülgetésével súlyosbítva. Összességében azonban nem rossz buli - a nagy többség igencsak élvezi, és érezhetően még sokáig emlékezetes lesz. :)
Ismét egy nyugodt zöld rész következik - 2 km-es távon kis emelkedő után szép lassan lecsorgunk Mályinkára. Forralt bort szeretnénk, de a csárdáig nincs kedvünk lemenni, így az éppen bezárni készülő boltot támadjuk meg, jókora váratlan forgalmat okozva.
Továbbindulva kicsit bénázunk egy fura jelzés miatt, de végül megtaláljuk a helyes irányt - és jöhet a túra égszínkék fénypontja - a kiszáradt, majd befagyott, végül rohanó patak völgye.
Egy kiszáradtnak tűnő patakmederben indulunk fölfelé - ismét mászás következik. Ráadásul mindenfelé kisebb-nagyobb kövek vannak, így aztán állandóan keresni kell a megfelelő lépéseket. Össze-vissza táncolunk - a megtett út többszöröse a légvonalbelinek :). Aztán egyszercsak felérünk a kiépített Ámor forráshoz - és fölötte megjelenik a befagyott patak. Immár nem csak a kövekre kell figyelni, hanem arra is, hogy ne lépjünk a gyenge jégpáncélra. Közben a völgy szűkül, a környéken egyre több szikla jelenik meg, és a befagyott patak jégruhája lassan eltűnik - marad a víz, és egy Rám-szakadékra emlékeztető szakasz: meredek partfalak között kell utat találni a vízben lévő kövek, hordalék, bedőlt fák között úgy, hogy az oldalak járhatatlanok. Végül túljutunk ezen is, a völgy a teteje felé kiszélesedik, fölérünk.
Kicsit izgalmasabb mélykék szakasz érkezik. Hirtelen ötlettel rövidíteni próbáljuk az utat - és mind a GPS, mind a papírtérkép mutat ilyesmit. Kicsit vacillálunk a szintvonalak körül, de végül úgy gondoljuk, arra kevesebbet kell mászni. Bejön, lényegében csak lefelé megyünk :)
Ámde a vége előtt egy kereszteződésnél Klaresz úgy gondolja, hogy még rövidebb lenne letérni a jelzett útról. Sem a térképen, sem a GPS-en nincs jelezve ez az út, de mivel nem látszik rossz iránynak, kipróbáljuk. Így egy fehér szakasz következik - megyünk az ismeretlenbe(n) :).
Egészen egy T kereszteződésig - jobbra vagy balra? A GPS szerint viszont előre 178 méter a cél :), így aztán egy hatalmas sárga roham következik - lezúdulunk a hegyoldalon. Megérkeztünk :).
Az ezután következő piros tűz, és a bográcsban főtt vörös paprikáskrumpli (a la Klaresz), majd a lila alkoholmámorba torkolló activity (a la többen) már egy másik mese...
Összesítve:
kicsit szeles, de jól elviselhető időben GPS szerint 19 km, 954 m szint
1 megtalált geoláda, remek kaland.
Fotoalbumok: (az egész hétvégéről)
SzörpTörp: http://dhpage.fw.hu/
