2007.12.30.

131. Törökugrató (GCtrug)








Mese: HBSE gyalogtúra: Évbúcsúztató – Budaörs

Útvonalterv:

Törökugrató – 24-ökrös-hegy – Csik-hegy - Kaptárkövek – Katonai bázis (GeoSzilveszter) – Sorrento – Szállás-hegy – Hollósy Cukrászda.

A 7.30-as Batthyány-téri találkozóra Andor, GabeR és Peti fut be, majd Eribaba telefonja, hogy úton van – jellemzően kocsival (Ő jön a legközelebbről). BKV-vel indulunk Budaörsre az ottani találkozóponthoz – viszonylag simán is megy a dolog, de lassan, és ráadásul a 40-es buszról legalább 2-3 megállóval előbb leszállítanak minket :(. Telefonos segítséget kérünk, LÁrpi eljön értünk kocsival :)
A parkolónál megvan Azso, chiiko, Éva és Viktor, Ilona és Szörptörp, és Tivadar is, így hamarosan 12-en indulhatunk neki az első dombnak: föl a Törökugratóra.

Szélcsendes idő van, de elég hideg és ködös – a Törökugratóról az autópályák hangját jól hallani, de a látástávolság nem több 100-150 méternél, így látni belőlük, és a budaörsi bevásárlóközpontokból semmit sem látunk. A táj viszont csodás – az egész környéken mindent több cm-es zuzmara borít – kattognak is a fényképezőgépek rendesen.

Az itt lévő 131. Törökugrató (GCtrug) geoládát chiiko és Peti még a GPS közelébe érése előtt előveszi. A következő műsorszám pedig Szörptörp kis tüzijátéka (lásd a fotoalbumokban), majd a csoportkép a csapatról.

Lejövünk, aztán irány a 24 ökrös hegy. Szépen megmásszuk az emelkedőt, majd végig a fennsíkon a 519. 24 ökrös (GCokor) ládáig. A doboz elővételét most Andor vállalja be – simán, bár ez az egyik legveszélyesebb módon megközelítendő geoláda. Az idő közben kezd némileg tisztulni – bár a km-es látótávolságot továbbra sem érjük el.

Logolás, visszerejtés, fényképezés, aztán jöhet a fennsíkon pár 100 m-re lévő harmadik doboz: 520. Barbibaba (GCBABA). Itt találunk egy cseh származású geoicont-t (érme formájú travel-bug, azaz geoládák között utazó ügynök). Magunkhoz vesszük, a tulajdonosokkal való e-mail váltás után januárban remélhetőleg az USA-ban fog felbukkanni :)

Kicsit hosszabb séta jön: lejövűnk a hegyről, átküzdjük magunkat (kétszer is) egy patakon, majd néhányan toronyiránt megmászunk egy kicsi, de annál meredekebb dombot, amit ráadásul viszonylag sűrű növényzet fed – és máris elérünk a 1365. Budai kaptárkövek (GCBuKa) geoládához. Itt már érezhető a GeoSzilveszter helyszínének közelsége – mindenfelé csapatok mászkálnak, a kaptárköveknél is vagy tizen vagyunk egyszerre. A ládát végül chiiko veszi elő – egy némileg a 24-ökröshöz hasonlító rejtésből.

A következő állomás a 1917. Geoszilveszter 2007 (GC2007) esemény helyszíne. Népes társaság (több, mint 150 csapat jelent meg), terített asztal, bográcsban fővő tea és forraltbor fogad minket – és persze egy csomó ismerős geoládász. Időzünk kb. fél órát, aztán tovább :)

Újab hegymászás következik, irány, a 88. Sorrento (GCsorr) geoláda - a Sorrento-nak elkeresztelt helyen :). Ide is csak a kemény mag mászik fel – többeket kifárasztott más az egész napos túrázás... A ládát ismét chiiko szedi elő :)

Ezután kényelmes sétával ballagunk át a nap utolsó, 105. Roppant elmés (GCzoli) ládájának közelébe, hogy aztán egy igencsak meredek, csúszós domboldalon felmászva érjük el magát a geoládát. Izgalmas keresés után Andor és Viktor nyer – majd a logolás után egy hasonlóan izgalmas, több eséssel és csúszással tarkított lefele út következik :)

Innen már csak egy kellemes, 2 km-es séta volt hátra – a Hollósy cukrászdánál az autók és remek sütemények vártak ránk.

Összesítve:
       Kicsit hideg, párás, ködös, de túrázásra jó időben
Kiváló hangulatú, remek túra
12 km,  500 m szint, 6 megtalált geoláda + egy geoesemény

Fotoalbum:  Azso , chiiko, LÁrpi,  Szörptörp


2007.12.16.

1425. Sztrahora vára (GCSZTV)

Mese: HBSE gyalogtúra: Cserhát - Hollókő

Útvonalterv:
Kutasó - Véres-hegy - Dobogó-tető - Keresztes-hegy - Gyertyános - Hollókő - Felsőtold - Alsótold, közben az útbaeső geoláda megkeresése – aztán autóval Terény, az Orsós Magnómúzeum.

8 résztvevő jelentkezett be. A 7.00 órás Pedalomános találkozóra hatan be is futunk: Árpi, Chiiko, GabeR, Orsi, Peti, és Tibi (a listáról, gyalogtúrán először velünk). Aztán jön Éva telefonja is – kicsit álmatagon útközbeni találkozót javasol, megállapodunk Rétságban, és nekifutunk 2 autóval.

Rétságon pár perc várakozás után befut Éva és Viktor – elég keményen hajthattak :). Konvojban megyünk tovább, még mindig 3 autóval. A nógrádi utak nehezen minősíthetők – keskenyek, kátyúsak, táblák pedig sehol. Szerencsére a GPS visz, szépen elküzdjük magunkat a tervezett kezdőpontra. Ez azonban nem igazán tetszik az autók zsilipelése okán várakozásra ítéltetteknek, így arréb megyünk egy jó km-et, ott találunk kocsmát számukra :).
A sofőrök átviszik a célba a kocsikat, egy vissza a kocsmához, lassan elindulunk –mindösszesen egy jó órával később, és egy kicsit távolabbról, mint gondoltam.

Ideális téli túraidő van: tiszta a levegő, süt a nap, enyhe mínusz – de ettől már nincs sár :) a tájon némi hómaradványok, szél semmi.
Remek hangulatban haladunk, szinte észre sem vesszük, hogy felmászunk pár 100 métert a Dobogó tetőre.Nem túl messze – kis kitérővel – megkeressük a geológiai pontot, ill. az ott lévő tornyot, és persze fel is mászik rá a többség - ha már egyszer ott van :).

Kis hullámvasutazás után jutunk a Pusztavár-hegy aljába, aminek a tetején egy várrom, és egy geoláda várakozik ( 1425. Sztrahora vára (GCSZTV) ). Direkt csúcstámadással megyünk föl, kissé meredek, de végül mindenki feljut. A láda simán előkerül – szokatlanul gazdag, alig tudjuk visszacsukni. Logolunk, de szokásunk szerint ajándékot nem cserélünk.

A hegycsúcs, a kilátás és a napsütés jó alkalom az ebédre és egy kis ejtőzésre is. Aztán irány a lefelé és Hollókő – kezdetben egy jelzetlen úton, amit a TopoGuide viszont ismer. Később kiderül, nem eléggé, így végül egy villanypásztorokkal zárt részre futunk be – cserébe mindenki igénye szerint kiterjesztheti városi létét néhány legelő marha megbámulásával, két jól megtermett pásztorkutya-kölyökkel való játékkal, és egy kis (de annál féjdalmasabb) szánkózással.

Aztán átvégunk a kerítésen, simán megtaláljuk az igaz, immár jelzett utat. A hollókői várral szemben a falu győz (mindkettő már nem férne be a túrába). Az ófalu szép, mint mindig – de kihalt, szinte minden zárva, a házak elég nagy részén “eladó” tábla is van. A vége felé pár turista is megjelenik, aztán vége a világörökségnek. És ott megvan még a tükörcsempés ház is :(.

Ezután némi bénázás következik – nem találjuk a faluból kivezető jelzést. Aztán csak-csak kiderül, hogy eltér a papírtérkép és a valóság, áthelyezték a turistautat. Nekifutunk toronyíránt, találunk ösvényt, sőt valamiféle szalagos jelzést is, aztán megvan.

Innen eléggé erőltetett menet következik – erősen sötétedik, rohamosan hül a levegő, és van még egy óra hátra. Szerencsére a terep lényegében sík, jól haladunk, és sikerül is éppen a vaksötét előtt elérni az autókat Felsőtoldon.


Útközben telefon a Magnómúzeumba – a tulaj nincs otthon, nem tudjuk megnézni :(.

Fdelsőtoldtól már simának látszik az ügy, de nem egészen így alakul – bemutatjuk a GPS segítségével elkövetett eltévedés iskolapéldáját. A szerkezet Magyarnándornál valahogy ráküld minket egy kanyarra, és ennek a vége sok-sok bénázás és rejtélyes GPS utasítások közepette egy jókora kerülő


Összesítve:
       Ideális időben jó hangulatú remek túra
18 km,  650 m szint, 1 megtalált geoláda

Fotoalbum:   LÁrpi ,   chiiko , GabeR , Orsi




2007.12.02.

1187. Szentkereszt (GCPeli) 



Mese: HBSE gyalogtúra - Kövek a Gerecsében

Útvonalterv:
Péliföldszentkereszt – Öreg-kő - Mogyorósbánya - Kőszikla – Kis-kő – Hegyes-kő - Tokod – Öreg-kő – Nagy-Gete – Gete-hegy - Dorog, közben az útbaeső geoládák megkeresése.

Régi vágyam ez a túra – legalább két-három éve tervezgetem, hogy végig kellene menni ezen szakaszon. A hely vonzó – a Dunával párhuzamosan, nem túl messze haladó szakasz, jó 150-200 m-rel a Duna szintje fölött, ebből elvileg remek kilátásnak kellene keletkeznie. A gondot mindig a konkrét megvalósítás jelentette: biciklivel nem akartam bevállalni (így utólag: szerencsére), tömegközlekedéssel meg elég macerásnak tűnt. De autókkal, csapatban más a helyzet :)

8 órakor indulunk a 10-es út ürömi leágazásánál lévő benzinkúttól. 3 autóban nyolcan vagyunk – Móni és Azso, Éva és Viktor, Szabinka és Peti, Laci, meg jómagam. Nincs jó idő – esik az eső :(

Konvoj Dorogig, ott a Tesco parkolójában egy autó lepihen, a másik kettővel megyünk át Péliföldszentkeresztre. Itt átöltözés, aztán start. Szerencsére az eső közben eláll, viszont a pára és a nyirkos köd megmarad – bár hideg nincs.

Mivel Péliföldszentkereszten van egy geoláda (egy korábbi geoverseny emlékeként, 1187. Szentkereszt (GCPeli) ), először azt keressük meg. Jelentős bozótharc árán jutunk a ládához, még így télen is. Mi lehet itt nyáron…

Ezután irány a kék jelzés, és az Öreg-kő. Némi mászással érjük el a hegy alját, aztán hatan indulunk fölfelé a több-kevésbé kiépített, de döntően sárral borított lépcsőkön (Éváék lent maradnak). Nem egyszerű feljutni, minden csupa sár, csúszik, lépni is alig lehet. Van is némi aggodalom mindenkiben, mi lesz lefelé. Fölérve sejtelmes köd, pára, mohos sziklák és a Jankovich-barlang fogad. Lelátni nem lehet – a köd mindent elborít. Varázslatos környék, a nap fénypontja. Fényképezkedés, csodálkozás, aztán irány a csúcs - itt is van egy geoláda: 130. Öreg-kő (GCbajo) .
Gond nélkül elővesszük, logolás, irány lefelé. Többnyire a fák között megyünk, nem a lépcsőkön, így nem is annyira vészes, viszonylag simán lejutunk.

Leérve Éváék azzal fogadnak minket, hogy feladják – inkább visszamennek Péliföldszentkeresztre a kocsijukhoz. A túrát hatan folytatjuk...

Lefelé megyünk Mogyorósbányáig – és mire leérünk kisüt a nap. Aztán újabb mászás következik a Kősziklához, ill. az itteni geoládához: 178. Mogyorósi Kőszikla (GCmogy) . A láda itt is könnyen megvan – a kilátásból azonban nem kapunk, mert a köd ismét leszállt útközben. Tevékenységünket a hegyen egy gyönyörű téli bundába öltözött róka figyeli – nem fél különösebben, de nem is marad sokáig a környékünkön –mire előkerülnének a fényképezőgépek, eltűnik.

Némi evés, majd újabb ereszkedés. A tokodi pincesorhoz érünk - érdekes környék. Itt pár percre ismét kisüt a nap, de aztán újabb hideg nyirok érkezik :(

Ismét mászás következik: a Kis-kő felé, néhol egészen durva. Aztán a Hegyes-kő jön – már akinek, merthogy az út elvezet alatta, így az ott lévő ládához: 547. Hegyeskő (GCHeko) ismét csak hárman mászunk fel.

A ládától lefelé jövet megérlelődik a régóta a levegőben lévő döntés: a Nagy-Getét talán  mégse kellene már megmászni. Késő van (nem érnénk át világosban), hideg van és köd, soknak tűnik már az a 250-300 m szint ami arrafelé van. Irány tehát Tokod, onnan valahogy csak eljutunk Dorogra az egyik autóért.

Ekkor azonban hibázunk egyet: elvétjük az utat, és a K kelyett a K+ -on megyünk tovább. Az érdekes az, hogy a GPS térképe (turistautak.hu) látja ezt az utat, de a 2004-es Cartographia papírtérképen még nincs rajta.



Menet közben sikerül egy 2. hibát is elkövetni: a K+ jelzései elég gyérek - egy mezőn vezet át az út, nem nagyon van hova jelet festeni. A lap alján levő derékszögű kanyart a GPS segítségével szerencsére még bevesszük (jelzés sehol), de ezek után beleütközünk két keresztbe menő szántásba. Átgyaloglunk, egy pillanatra még feltűnik a jelzés a szántás szélén, majd jön egy út. Nagy örömmel ráfordulunk – és ez a második hiba. Mondjuk ez már nem jelentős, alig pár 100 m-ről van szó (és ez látszott is a GPS képernyőjén) – de mégis hozzájön a kb. két és fél km-es kitérőhöz.
Az utat ettől kezdve  mindenesetre folyamatos GPS-figyeléses navigálással járjuk, így szépen be is jutunk Tokodra. Egy  kocsmában elárulják, hogy lesz egy busz Dorog felé – jön is kb. egy óra múlva, el is visz 1 km-re a kocsitól, le is gyalogoljuk a maradék távot, elhozzuk a másik autót Péliföldszentkeresztről, hazamegyünk.
  
Összesítve:
       Nem igazán jó, de elviselhető időben fárasztó, de mégsem rossz túra
17+1 km,  700 m szint (aki minden ládához elment), nettó kb. 7 km-en
       4 megtalált geoláda

Fotoalbum: Azso

Powered By Blogger