2004.10.24 11:45 + (N5.0; H5.0; W5.0)
Már másodszor fordul elõ, hogy tervezett útvonalamon találom ezt a ládát. Az elsõ alkalommal (két hete) mire elindultam volna elkezdett esni az esõ, és így lemradtam. Most viszont meglett, és a ládát továbbutaztattam kerékpárral Pilisszentlászló, Hegytetõ, Paprét útvonalon, a GPS szerint 9.1 km-t.
A jelenlegi koordináták: N47 44.420 E19 01.286, 509 m.
Ez a hely a kék jelzésen Paprét után pár 100 m-rel van, pontosabban: van itt egy elágazás, ahol szétválik a piros, a kék, és a K+ (meg az ehhez tartozó Happy-bike-os kerékpárutak). Eddig a piros és a kék együtt fut, az elágazás után a kék a K+ -tól balra, a gerincen indul (a tájékoztató tábla mintha mást mutatna). Innen kb. 100 m, a kapu elõtt, a kövek között, szépen elrejtve :-)).
Kenderfóka rejtése szép volt (bár ilyen részletes leírással megtalálni nem volt nehéz), és koordinátáira sem lehetet panasz...
A jelenlegi koordináták: N47 44.420 E19 01.286, 509 m.
Ez a hely a kék jelzésen Paprét után pár 100 m-rel van, pontosabban: van itt egy elágazás, ahol szétválik a piros, a kék, és a K+ (meg az ehhez tartozó Happy-bike-os kerékpárutak). Eddig a piros és a kék együtt fut, az elágazás után a kék a K+ -tól balra, a gerincen indul (a tájékoztató tábla mintha mást mutatna). Innen kb. 100 m, a kapu elõtt, a kövek között, szépen elrejtve :-)).
Kenderfóka rejtése szép volt (bár ilyen részletes leírással megtalálni nem volt nehéz), és koordinátáira sem lehetet panasz...
GCborj Borjúfõ
2004.10.24 16:00 + (N4.0; H3.0; W3.0)
Kerékpár. Elõször úgy gondoltam, hogy a Paprét felõl átkerekezek a kéken (és hozom a GCkekl ládát is). A harmadik, az ösvényre dõlt fánál, a sarat is figyelembe véve, ezt feladtam, eldugtam a GCkekl-t, majd szépen legurultam az Apátkuti-völgyön, onnan feltekertem a Bobpályáig, majd elindultam innen a kéken.
Semmi komoly emelkedõ: hát sziklafal éppen tényleg nem volt, de azért visszafelé elég jót lehetett gurulni :) Rejtés: Ezekben a ládákban a nehézséget az adja, hogy a meredek hegyoldalakon a GPS sokkal kevésbé használható. Pontos magasságmérés segítene sokat, de az nem igazán van. Így aztán lehet kószálni egy 6-800 m2-es (ez a minimum) területen, egy 45-70 fokos lejtõn, jobb esetben sziklákkal, és keresgélni egy 20x20-as valamit. Ehhez képest olyan nagyon nem is volt eldugva....
Semmi komoly emelkedõ: hát sziklafal éppen tényleg nem volt, de azért visszafelé elég jót lehetett gurulni :) Rejtés: Ezekben a ládákban a nehézséget az adja, hogy a meredek hegyoldalakon a GPS sokkal kevésbé használható. Pontos magasságmérés segítene sokat, de az nem igazán van. Így aztán lehet kószálni egy 6-800 m2-es (ez a minimum) területen, egy 45-70 fokos lejtõn, jobb esetben sziklákkal, és keresgélni egy 20x20-as valamit. Ehhez képest olyan nagyon nem is volt eldugva....
GCVITA Visegrádi séta
2004.10.24 17:00 + (N4.0; H4.0; W4.0)
Az elsõ két pontot már hónapokkal ezelõtt megszereztem. Akkor 3/4 5-kor kizavartak a Salamon-toronyból (pedig már félig fenn voltam a megfelelõ helyen), mondván, hogy zárnak. Ugyenekkor már megpróbáltam a ládát is elõszedni (kerékpár alul pihent, én meg gyalog föl a kéken), de akkor nem találtam meg (bár felszántottam a domboldalt) :(.
Aztán sokáig semmi, átmentem a Budai hegyek ládáira. De csak bosszantott három fekete pötty: a kisoroszi Nagyrét, a Borjúfõ, meg ez.
Így aztán szombaton eltekertem Kisorosziba, ma pedig a GCkekl némi arrébbvitele és a Borjúfõ után jött a záróláda.
A vár felöl mentem, a jegyszedõk lelkesen elmesélték, hogy ha átlépem a kerítést, akkor le tudok menni az emlékmûhöz (pénzt nem kértek). Erre én le az alsó bástyához, 100 m balra a láda, kerítés átlép, és oldalról támadás. De ezt az utat nem ajánlom követésre senkinek! (Nem kell lemenni az alsó bástyára, hanem tovább felül, és a két nagy lámpa után egy ösvény vezet lefelé.)
Most már van gyakorlatom ezekben a nem is kissé extrém és veszélyes ládákban, a helyszín közelében már pár perc alatt megvan.
Aztán már csak a logolás nem megy - de Amancsics segítségével kiderül, hogy mégiscsak jól tudom a jelszó lényeges elemeit...
Aztán sokáig semmi, átmentem a Budai hegyek ládáira. De csak bosszantott három fekete pötty: a kisoroszi Nagyrét, a Borjúfõ, meg ez.
Így aztán szombaton eltekertem Kisorosziba, ma pedig a GCkekl némi arrébbvitele és a Borjúfõ után jött a záróláda.
A vár felöl mentem, a jegyszedõk lelkesen elmesélték, hogy ha átlépem a kerítést, akkor le tudok menni az emlékmûhöz (pénzt nem kértek). Erre én le az alsó bástyához, 100 m balra a láda, kerítés átlép, és oldalról támadás. De ezt az utat nem ajánlom követésre senkinek! (Nem kell lemenni az alsó bástyára, hanem tovább felül, és a két nagy lámpa után egy ösvény vezet lefelé.)
Most már van gyakorlatom ezekben a nem is kissé extrém és veszélyes ládákban, a helyszín közelében már pár perc alatt megvan.
Aztán már csak a logolás nem megy - de Amancsics segítségével kiderül, hogy mégiscsak jól tudom a jelszó lényeges elemeit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése