2005.02.26 13:30 + (N5.0; H5.0; W4.0)
Kerékpáros cipõáztatás, február.
Gyönyörû idõben (bár hideg van) odatekerek kerékpárral, föl a présház fölötti úton, a természetvédelmi tábláig. Ez a második nekifutás, elsõre nem találtam meg a présházat. Aztán Pegasus segített (kösz), de mint látom, mostanra a ládaleírásba is belekerült a megfelelõ pont.
Bicikli leparkol, és mivel már megint nem a józanabbik eszem diktál, nekiindulok az utolsó 250 m-nek tornacipõben, a néhol 20 centis hóban, némi próbálkozás és útkeresés után toronyiránt. Szúr, csúszik, vizes, de nagy nehezen fölérek. A kilátás gyönyörû, szikrázik a hó a napon, remek ládarejtés, de végül is egyszerû találat. Aztán visszafelé körüljárok a gerincen, és viszonylag simán lejutok. Még jó, hogy a neopren lábfej/boka-melegítõk is rajtam voltak...
Gyönyörû idõben (bár hideg van) odatekerek kerékpárral, föl a présház fölötti úton, a természetvédelmi tábláig. Ez a második nekifutás, elsõre nem találtam meg a présházat. Aztán Pegasus segített (kösz), de mint látom, mostanra a ládaleírásba is belekerült a megfelelõ pont.
Bicikli leparkol, és mivel már megint nem a józanabbik eszem diktál, nekiindulok az utolsó 250 m-nek tornacipõben, a néhol 20 centis hóban, némi próbálkozás és útkeresés után toronyiránt. Szúr, csúszik, vizes, de nagy nehezen fölérek. A kilátás gyönyörû, szikrázik a hó a napon, remek ládarejtés, de végül is egyszerû találat. Aztán visszafelé körüljárok a gerincen, és viszonylag simán lejutok. Még jó, hogy a neopren lábfej/boka-melegítõk is rajtam voltak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése